Etikai kódex
A DREAM EGYESÜLET ETIKAI KÓDEXE
Bevezetés
1. A DREAM Egyesület Etikai Kódexe a módszerspecifikus szakmai egyesületünk valamennyi tagja számára érvényes.
2. A DREAM Egyesület etikai kódexének alapját a Pszichoterapeuták Etikai Kódexe képezi teljes terjedelmében.
3. A DREAM Egyesület elfogadja az EAP 2002. júliusi "Etikai Alapelvek
Kritériumát (továbbiakban EAK). Az egyesület gondoskodik arról, hogy a
tagok megismerjék az EAK-t.
4. A DREAM Egyesület Etikai Kódexei minden tekintetben összhangban van a
Magyarországon hatályos jogszabályokkal. Egyesületünk folyamatosan
felülvizsgálja az EK-t, és szükség esetén összhangban módosítják azt.
5. A DREAM Egyesület pszichoterapeuta tagjai a szervezetbe történő
belépéskor megismerik és magukra nézve kötelezőnek fogadják el a
Pszichoterápiás Tanács Szövetség és a DREAM Egyesület EK-t.
6. A DREAM Egyesület az Etikai Kódex követelményeit oktatási, tudományos
és szakmaképviseleti tevékenységében a tagság és a képzendők felé
közvetíti.
7. A DREAM Egyesület Etikai Bizottsága az illetékességi területén
előforduló etikai problémákat a személyes adatok védelme mellett a
szakmai közönség számára informatív formában feldolgozza és közzéteszi.
8. A DREAM Egyesület Etikai Bizottsága különös figyelmet fordít a
nemzetiségi kisebbségekkel való munka, speciális csoportokkal való
munka, háborús menekültekkel folyó munka etikai problémáira
9. Az etikai ügyeket a DREAM EGYESÜLET Etikai Bizottsága orvosolja.
Abban az estben, ha az érintett kolléga az egyesületi döntés ellen
fellebezni kíván, azt a DREAM Egyesület közgyűlésénél teheti meg. Így az
etikai eljárásnak első, illetve másodfokú eljárása lehetséges.
10. A DREAM Egyesület Etikai Bizottságának eljárásrendje minden szervezeti tag számára hozzáférhető, megismerhető .
I. Kezelés
1. A pszichoterapeuták nem különböztetnek meg és nem utasítanak vissza
faji, nemzetiségi, vallási okok miatt beteget, aki kezelésre
jelentkezik. Egyes esetekben fentiektől függetlenül jogszabály alapján a
pszichoterapeutát megilleti a megtagadás joga. A pszichoterápia csak a
beteg és a pszichoterapeuta teljes önkéntességén alapulhat. (Eü. tv.103
§/3).
2. A pszichoterapeuták a kezelés megválasztásánál az elfogadott szakmai
ajánlás szerint járnak el, figyelembe véve a lehetséges alternatívákat: a
várható eredményességet, a kezeléssel együtt járó kényelmetlenséget, a
kezelési időt.
3. A pszichoterapeuták megbeszélik pácienseikkel a terápia célját, és
megállapodást kötnek velük. A kezelést befejezik, vagy más
pszichoterapeutához küldik a pácienst, ha a terápiás célok az észszerű
időhatáron belül nem teljesülnek, vagy a folyamat nem a terápiás célnak
megfelelően alakul.
4. Amennyiben a pszichoterapeuták és a páciensek közötti megállapodás
részét képezi a terápia díja, úgy ennek vonzatáról a pácienst
tájékoztatni kell. A hatályos jog szerint a magán egészségügyi
szolgáltatás díja a felek szabad megállapodásán alapul.
5. A pszichoterapeuták vállalják, hogy a kezelést akkor kezdeményezik,
ha tervezhetően végigviszik és befejezik a terápiás folyamatot.
Amennyiben a pszichoterapeuták valamilyen okból erre mégsem képesek,
vállalják, hogy pácienseikkel ezt időben közlik, és másik terapeutához
irányítják.
6. A pszichoterapeuták kötelesek a kezelést dokumentálni, és a
dokumentumokat a törvényi előírások szerint kezelni. (Eü. tv.136-137§.)
II. Szerződés
1. Ha a pszichoterapeuták nem pszichoterápia, hanem klinikai kutatás
céljából látják el pácienseiket, akkor ezt világosan közölni kell velük.
(Eü. tv. 134-135§.: Tájékoztatási kötelezettség; valamint 157§-tól
164§-ig: Az emberen végzett orvostudományi kutatások.)
2. A kezelés megkezdésekor a pszichoterapeuták megfelelően tájékoztatják
pácienseiket a terápia céljáról, a választott módszerről és az
alternatív kezelési lehetőségekről. Ha a kezelés nem elfogadott és
kipróbált módszeren alapul, hanem a terapeuta saját kísérleti
próbálkozása, ezt közölni kell a pácienssel. (Eü.Min.R.23/2002.(V.9.))
III. Szakmai képzettség
1. A pszichoterapeuta szakképzettséget az Egészségügyi Minisztérium
szakképesítési miniszteri rendelete írja elő. A módszerspecifikus
képzettségeket a DREAM Egyesület Tanulmányi Bizottságainak előírásai
tartalmazzák. A kötelező szakmai továbbképzést a szakorvosok és klinikai
szakpszichológusok számára jogszabály írja elő.
2. A pszichoterapeuták felismerik és betartják kompetenciájuk határait.
Csak olyan pszichoterápiás tevékenységet végeznek, amelyre megfelelő
minősítéssel és kompetenciával rendelkeznek. A pszichoterapeuta a
terápia folyamán szükség esetén szupervizor szakmai támogatását veszi
igénybe.
3. A pszichoterapeuták a tevékenységükkel kapcsolatos személyes
problémáik vagy konfliktusaik esetén szakmai segítséget kell, hogy
kérjenek.
4. A pszichoterápiás módszerspecifikus ismeretek külön részét képezi a Pszichoterapeuták Etikai Kódexe.
IV. Szakemberek közötti kapcsolattartás
1. Azok a pszichoterapeuták, akik pszichoterápiás szupervíziót
nyújtanak, igyekeznek a szupervideált kollégák szakmai fejlődését
elősegíteni, bátorítani.
2. A szupervizorok felelőssége, hogy meghatározzák a szupervíziós
kapcsolatot, világosan tisztázzák a szupervíziós szerep és a kapcsolat
határait.
3. Azok a pszichoterapeuták, akik multidiszciplináris környezetben
dolgoznak, kapcsolatban kell legyenek kollégáikkal, tájékoztatniuk kell
őket döntéseikről, s szükség esetén konzultálniuk kell velük.
4. A pszichoterapeutáknak, ha az eset szükségessé teszi, a kezelés előtt
és során – a beteg hozzájárulásával – konzultálniuk kell más
szakemberekkel a probléma olyan aspektusairól, amelyek meghaladják a
szakmai kompetenciájukat. Ha a beteg nem járul hozzá a konzultációhoz, a
terápia befejezhető.
5. A pszichoterapeuták nem követelhetnek, illetve nem fogadhatnak el
kollégáktól külön díjazást azért, mert pácienseket az illető
terapeutához irányítanak.
V. Titoktartási kötelezettség
1. A pszichoterapeuta tevékenységére vonatkozó titoktartási és
adatvédelmi törvények irány-adók. A pszichoterapeuták csak a páciensek
engedélyével és beleegyezésével használhatják oktatásra, publikálásra és
több ember előtt történő bemutatásra a páciensekről szóló klinikai vagy
bármely anyagot, információt. Anonimizált adatokra ez nem vonatkozik.
Ld. Eü.és adat-védelmi törvényt. Amennyiben a beteg engedélyezi, a neve
is kiírható, engedély nélkül az eset nem mutatható be.
2. A pszichoterapeuták, ha videót, filmet vagy egyéb felvételt
készítenek, a pácienstől írásos beleegyezést kell hogy kérjenek,
amelyben részletezik, hogy vajon a felvétel megmutatható,: a/ más
szakembereknek, b/ képzésben lévőknek, c/ laikus közönségnek, vagy
megsemmisíthető.
3. A páciensekről szóló iratokat, feljegyzéseket, videó és
magnószalagokat, információkat (pl. számítógép) olyan helyen kell
tárolni, vagy letétbe helyezni, amely elzárható és a legbiztonságosabban
védi ezeket az anyagokat, információkat az illetéktelen hozzáférés
elől.
4. A pszichoterapeuták pácienseikről információt a mindenkor hatályos
Egészségügyi Törvény és Adatvédelmi Törvény alapján adhatnak ki. A
pszichoterapeuták alapvető kötelessége olyan információk titokban
tartása, amelyekhez pszichoterápiás munkájuk során jutottak. Ilyen
jellegű információkat csak az illető személy (vagy jogi képviselője)
beleegyezésével nyilváníthat ki. Kivételt képeznek azok a körülmények,
amelyekben az információ visszatartása nyilvánvalóan veszélyeztetné az
illetőt, vagy más személyeket. A pszichoterapeuták klienseik előtt
tisztázzák a titoktartás jogi határait. Információk nyilvánosságra
hozatalát támogató beleegyezést írásban kell kérniük az illető
személytől.
VI. Kutatás, publikáció
1. A páciensek formális beleegyezését kell kérni a pszichoterapeutáknak,
ha kutatásba bevonják őket. Világossá kell tenni a páciensek számára,
ha ezeket az eljárásokat nem közvetlen terápiás célból végzik.
2. A pszichoterapeuta kutatók kötelezettek arra, hogy a tárgyhoz tartozó
törvényeket ismerjék, illetve az emberen végzett orvostudományi
kutatásokkal kapcsolatos jogszabályokat és szabályozókat vegyék
figyelembe.
3. Publikációk esetén a pszichoterapeuták igyekezzenek az észszerűség
határain belül meggyőződni, hogy a kiadók, illetve egyéb szervezetek a
közölt információkat megfelelően kezelik és az erről szóló hirdetések,
kiadványok, egyéb információk pontosak, tárgyszerűek.
VII. A páciensek védelme
1. A pszichoterapeuták a terapeuta-páciens kapcsolatot nem használják
személyes előny szerzésére, politikai, vallási célok elérésére, közös
üzleti vállalkozások alapítására. Kizárt a pácienseikkel a szexuális
érintkezés.
2. A pszichoterapeuták csak addig folytatják a terápiás kapcsolatot
pácienseikkel, ameddig az szakmailag indokolt és a páciensek a terápiás
változást tekintve ebből profitálnak. Világos különbséget tesznek a
személyes és a szakmai kapcsolat között.
3. Az egészségügyi magánszolgáltatóként tevékenykedő pszichoterapeuta
szakmai tevékenységének végzéséhez kötelező szakmai
felelősségbiztosítást köt. Az alkalmazotti jogviszonyban dolgozó
pszichoterapeuta szakmai tevékenységére vonatkozóan a munkáltatója
kötelezett a szakmai felelősségbiztosítás megkötésére.
VIII. Szakmai összetartozás, társadalmi felelősség
1. A pszichoterapeuták nyitottak a páciensek, a képzésben résztvevők, a
közösségek és a közvélemény számára. Igyekeznek fellépni a
pszichoterápiával kapcsolatos előítéletek és a pszichoterapeutákkal
kapcsolatos esetleges negatív véleményekkel szemben.
2. A pszichoterapeuták képesítésüket sem direkt, sem indirekt módon nem
mutatják magasabbnak, pl. a pszichoterápiát kevésbé ismerő más
intézmények felé, vagy más irányú képző programok részeként.
3.A pszichoterapeuták kötelesek ellenőrizni, hogy az alkalmazásukban
állók szakmai minősítése és munkája megfelel a pszichoterápia szakmai
követelményeinek.
4. A pszichoterapeuták elismerik, hogy a pszichoterápiás hivatás
többféle pszichoterápiás iskolán és módszeren alapul. Készek az iskolák,
módszerek közötti konstruktív és kritikus tapasztalatcserére,
tiszteletben tartva egymás irányzatait, terápiás felfogását és
személyét. A pszichoterapeuták viselkedését tolerancia és együttműködés
jellemezze. A pszichoterápiás hivatást a különböző irányzatok együttesen
képviselik.
5. Amikor a pszichoterapeuta tud egy másik pszichoterapeuta által
elkövetett etikai vétségről, megkísérli az etikátlan viselkedést
informálisan az illető pszichoterapeuta tudomására hozni. Amennyiben az
etikailag kifogásolható magatartás minimális, és/vagy érzékenység,
ismeret, vagy tapasztalat hiányából adódik, fenti megoldás általában
helyénvaló. Amennyiben ez nem eredményes, vagy a felmerülő probléma
komolyabb természetű, az etikai vétséget észlelő pszichoterapeuta a
DREAM Egyesület Etikai Bizottságához fordul.
6. A pszichoterapeuták érdekeltek a pszichoterápiával kapcsolatos jogszabályok, vagy azok hiányának nyilvánosságra hozatalában.
IX. Hirdetés
A DREAM-terapeuták nem alkalmaznak hamis vagy félrevezető hirdetéseket.