Etikai kódex

A DREAM EGYESÜLET ETIKAI KÓDEXE


Bevezetés


1. A DREAM Egyesület Etikai Kódexe a módszerspecifikus szakmai egyesületünk valamennyi tagja számára érvényes.

2. A DREAM Egyesület etikai kódexének alapját a Pszichoterapeuták Etikai Kódexe képezi teljes terjedelmében.

3. A DREAM Egyesület elfogadja az EAP 2002. júliusi "Etikai Alapelvek Kritériumát (továbbiakban EAK). Az egyesület gondoskodik arról, hogy a tagok megismerjék az EAK-t.

4. A DREAM Egyesület Etikai Kódexei minden tekintetben összhangban van a Magyarországon hatályos jogszabályokkal. Egyesületünk folyamatosan felülvizsgálja az EK-t, és szükség esetén összhangban módosítják azt.

5. A DREAM Egyesület pszichoterapeuta tagjai a szervezetbe történő belépéskor megismerik és magukra nézve kötelezőnek fogadják el a Pszichoterápiás Tanács Szövetség és a DREAM Egyesület EK-t.

6. A DREAM Egyesület az Etikai Kódex követelményeit oktatási, tudományos és szakmaképviseleti tevékenységében a tagság és a képzendők felé közvetíti.

7. A DREAM Egyesület Etikai Bizottsága az illetékességi területén előforduló etikai problémákat a személyes adatok védelme mellett a szakmai közönség számára informatív formában feldolgozza és közzéteszi.

8. A DREAM Egyesület Etikai Bizottsága különös figyelmet fordít a nemzetiségi kisebbségekkel való munka, speciális csoportokkal való munka, háborús menekültekkel folyó munka etikai problémáira

9. Az etikai ügyeket a DREAM EGYESÜLET Etikai Bizottsága orvosolja. Abban az estben, ha az érintett kolléga az egyesületi döntés ellen fellebezni kíván, azt a DREAM Egyesület közgyűlésénél teheti meg. Így az etikai eljárásnak első, illetve másodfokú eljárása lehetséges.

10. A DREAM Egyesület Etikai Bizottságának eljárásrendje minden szervezeti tag számára hozzáférhető, megismerhető .

I. Kezelés


1. A pszichoterapeuták nem különböztetnek meg és nem utasítanak vissza faji, nemzetiségi, vallási okok miatt beteget, aki kezelésre jelentkezik. Egyes esetekben fentiektől függetlenül jogszabály alapján a pszichoterapeutát megilleti a megtagadás joga. A pszichoterápia csak a beteg és a pszichoterapeuta teljes önkéntességén alapulhat. (Eü. tv.103 §/3).

2. A pszichoterapeuták a kezelés megválasztásánál az elfogadott szakmai ajánlás szerint járnak el, figyelembe véve a lehetséges alternatívákat: a várható eredményességet, a kezeléssel együtt járó kényelmetlenséget, a kezelési időt.

3. A pszichoterapeuták megbeszélik pácienseikkel a terápia célját, és megállapodást kötnek velük. A kezelést befejezik, vagy más pszichoterapeutához küldik a pácienst, ha a terápiás célok az észszerű időhatáron belül nem teljesülnek, vagy a folyamat nem a terápiás célnak megfelelően alakul.

4. Amennyiben a pszichoterapeuták és a páciensek közötti megállapodás részét képezi a terápia díja, úgy ennek vonzatáról a pácienst tájékoztatni kell. A hatályos jog szerint a magán egészségügyi szolgáltatás díja a felek szabad megállapodásán alapul.

5. A pszichoterapeuták vállalják, hogy a kezelést akkor kezdeményezik, ha tervezhetően végigviszik és befejezik a terápiás folyamatot. Amennyiben a pszichoterapeuták valamilyen okból erre mégsem képesek, vállalják, hogy pácienseikkel ezt időben közlik, és másik terapeutához irányítják.

6. A pszichoterapeuták kötelesek a kezelést dokumentálni, és a dokumentumokat a törvényi előírások szerint kezelni. (Eü. tv.136-137§.)

II. Szerződés


1. Ha a pszichoterapeuták nem pszichoterápia, hanem klinikai kutatás céljából látják el pácienseiket, akkor ezt világosan közölni kell velük. (Eü. tv. 134-135§.: Tájékoztatási kötelezettség; valamint 157§-tól 164§-ig: Az emberen végzett orvostudományi kutatások.)

2. A kezelés megkezdésekor a pszichoterapeuták megfelelően tájékoztatják pácienseiket a terápia céljáról, a választott módszerről és az alternatív kezelési lehetőségekről. Ha a kezelés nem elfogadott és kipróbált módszeren alapul, hanem a terapeuta saját kísérleti próbálkozása, ezt közölni kell a pácienssel. (Eü.Min.R.23/2002.(V.9.))

III. Szakmai képzettség


1. A pszichoterapeuta szakképzettséget az Egészségügyi Minisztérium szakképesítési miniszteri rendelete írja elő. A módszerspecifikus képzettségeket a DREAM Egyesület Tanulmányi Bizottságainak előírásai tartalmazzák. A kötelező szakmai továbbképzést a szakorvosok és klinikai szakpszichológusok számára jogszabály írja elő.

2. A pszichoterapeuták felismerik és betartják kompetenciájuk határait. Csak olyan pszichoterápiás tevékenységet végeznek, amelyre megfelelő minősítéssel és kompetenciával rendelkeznek. A pszichoterapeuta a terápia folyamán szükség esetén szupervizor szakmai támogatását veszi igénybe.

3. A pszichoterapeuták a tevékenységükkel kapcsolatos személyes problémáik vagy konfliktusaik esetén szakmai segítséget kell, hogy kérjenek.

4. A pszichoterápiás módszerspecifikus ismeretek külön részét képezi a Pszichoterapeuták Etikai Kódexe.

IV. Szakemberek közötti kapcsolattartás


1. Azok a pszichoterapeuták, akik pszichoterápiás szupervíziót nyújtanak, igyekeznek a szupervideált kollégák szakmai fejlődését elősegíteni, bátorítani.

2. A szupervizorok felelőssége, hogy meghatározzák a szupervíziós kapcsolatot, világosan tisztázzák a szupervíziós szerep és a kapcsolat határait.

3. Azok a pszichoterapeuták, akik multidiszciplináris környezetben dolgoznak, kapcsolatban kell legyenek kollégáikkal, tájékoztatniuk kell őket döntéseikről, s szükség esetén konzultálniuk kell velük.

4. A pszichoterapeutáknak, ha az eset szükségessé teszi, a kezelés előtt és során – a beteg hozzájárulásával – konzultálniuk kell más szakemberekkel a probléma olyan aspektusairól, amelyek meghaladják a szakmai kompetenciájukat. Ha a beteg nem járul hozzá a konzultációhoz, a terápia befejezhető.

5. A pszichoterapeuták nem követelhetnek, illetve nem fogadhatnak el kollégáktól külön díjazást azért, mert pácienseket az illető terapeutához irányítanak.

V. Titoktartási kötelezettség


1. A pszichoterapeuta tevékenységére vonatkozó titoktartási és adatvédelmi törvények irány-adók. A pszichoterapeuták csak a páciensek engedélyével és beleegyezésével használhatják oktatásra, publikálásra és több ember előtt történő bemutatásra a páciensekről szóló klinikai vagy bármely anyagot, információt. Anonimizált adatokra ez nem vonatkozik. Ld. Eü.és adat-védelmi törvényt. Amennyiben a beteg engedélyezi, a neve is kiírható, engedély nélkül az eset nem mutatható be.

2. A pszichoterapeuták, ha videót, filmet vagy egyéb felvételt készítenek, a pácienstől írásos beleegyezést kell hogy kérjenek, amelyben részletezik, hogy vajon a felvétel megmutatható,: a/ más szakembereknek, b/ képzésben lévőknek, c/ laikus közönségnek, vagy megsemmisíthető.

3. A páciensekről szóló iratokat, feljegyzéseket, videó és magnószalagokat, információkat (pl. számítógép) olyan helyen kell tárolni, vagy letétbe helyezni, amely elzárható és a legbiztonságosabban védi ezeket az anyagokat, információkat az illetéktelen hozzáférés elől.

4. A pszichoterapeuták pácienseikről információt a mindenkor hatályos Egészségügyi Törvény és Adatvédelmi Törvény alapján adhatnak ki. A pszichoterapeuták alapvető kötelessége olyan információk titokban tartása, amelyekhez pszichoterápiás munkájuk során jutottak. Ilyen jellegű információkat csak az illető személy (vagy jogi képviselője) beleegyezésével nyilváníthat ki. Kivételt képeznek azok a körülmények, amelyekben az információ visszatartása nyilvánvalóan veszélyeztetné az illetőt, vagy más személyeket. A pszichoterapeuták klienseik előtt tisztázzák a titoktartás jogi határait. Információk nyilvánosságra hozatalát támogató beleegyezést írásban kell kérniük az illető személytől.

VI. Kutatás, publikáció

1. A páciensek formális beleegyezését kell kérni a pszichoterapeutáknak, ha kutatásba bevonják őket. Világossá kell tenni a páciensek számára, ha ezeket az eljárásokat nem közvetlen terápiás célból végzik.

2. A pszichoterapeuta kutatók kötelezettek arra, hogy a tárgyhoz tartozó törvényeket ismerjék, illetve az emberen végzett orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos jogszabályokat és szabályozókat vegyék figyelembe.

3. Publikációk esetén a pszichoterapeuták igyekezzenek az észszerűség határain belül meggyőződni, hogy a kiadók, illetve egyéb szervezetek a közölt információkat megfelelően kezelik és az erről szóló hirdetések, kiadványok, egyéb információk pontosak, tárgyszerűek.

VII. A páciensek védelme


1. A pszichoterapeuták a terapeuta-páciens kapcsolatot nem használják személyes előny szerzésére, politikai, vallási célok elérésére, közös üzleti vállalkozások alapítására. Kizárt a pácienseikkel a szexuális érintkezés.

2. A pszichoterapeuták csak addig folytatják a terápiás kapcsolatot pácienseikkel, ameddig az szakmailag indokolt és a páciensek a terápiás változást tekintve ebből profitálnak. Világos különbséget tesznek a személyes és a szakmai kapcsolat között.

3. Az egészségügyi magánszolgáltatóként tevékenykedő pszichoterapeuta szakmai tevékenységének végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítást köt. Az alkalmazotti jogviszonyban dolgozó pszichoterapeuta szakmai tevékenységére vonatkozóan a munkáltatója kötelezett a szakmai felelősségbiztosítás megkötésére.

VIII. Szakmai összetartozás, társadalmi felelősség


1. A pszichoterapeuták nyitottak a páciensek, a képzésben résztvevők, a közösségek és a közvélemény számára. Igyekeznek fellépni a pszichoterápiával kapcsolatos előítéletek és a pszichoterapeutákkal kapcsolatos esetleges negatív véleményekkel szemben.

2. A pszichoterapeuták képesítésüket sem direkt, sem indirekt módon nem mutatják magasabbnak, pl. a pszichoterápiát kevésbé ismerő más intézmények felé, vagy más irányú képző programok részeként.

3.A pszichoterapeuták kötelesek ellenőrizni, hogy az alkalmazásukban állók szakmai minősítése és munkája megfelel a pszichoterápia szakmai követelményeinek.

4. A pszichoterapeuták elismerik, hogy a pszichoterápiás hivatás többféle pszichoterápiás iskolán és módszeren alapul. Készek az iskolák, módszerek közötti konstruktív és kritikus tapasztalatcserére, tiszteletben tartva egymás irányzatait, terápiás felfogását és személyét. A pszichoterapeuták viselkedését tolerancia és együttműködés jellemezze. A pszichoterápiás hivatást a különböző irányzatok együttesen képviselik.

5. Amikor a pszichoterapeuta tud egy másik pszichoterapeuta által elkövetett etikai vétségről, megkísérli az etikátlan viselkedést informálisan az illető pszichoterapeuta tudomására hozni. Amennyiben az etikailag kifogásolható magatartás minimális, és/vagy érzékenység, ismeret, vagy tapasztalat hiányából adódik, fenti megoldás általában helyénvaló. Amennyiben ez nem eredményes, vagy a felmerülő probléma komolyabb természetű, az etikai vétséget észlelő pszichoterapeuta a DREAM Egyesület Etikai Bizottságához fordul.

6. A pszichoterapeuták érdekeltek a pszichoterápiával kapcsolatos jogszabályok, vagy azok hiányának nyilvánosságra hozatalában.

IX. Hirdetés


A DREAM-terapeuták nem alkalmaznak hamis vagy félrevezető hirdetéseket.

Pécs, 2014-12-04

dr.Gáti Ágnes és dr. Csonka Judit

Create your website for free!